Angel Wars –5. rész
Onimaru: Szánalmas vagy. Mások alakját felvenni.
S a következő pillanatban egy torz, fehéres démon alakká vált Ai.
Shiro: Lehet, lebuktam, de még nem adom fel... Bosszút esküdtem, amiért a vérünket veszed mindig…
Onimaru: Jól figyelj Inoru. Most már látni fogod, hogyan használom a Kagetachi-t.
Shiro: Oooh, szóval ő csatlósod. Ez nem vall rád, Onimaru.
Onimaru: A tanítványom és nem a csatlósom. Te pedig nemsokára halott leszel.
Inoru a szeme kiélesedik, majd látja, amit Onimaru tesz. A fehér sün körül több ezer árnyéktű jelenik meg, amit csak Inoru és ő lát.
Shiro: Mire várunk akkor Testvérek?! TÁMADÁS!!!
A semmiből több mint 100 démon megjelenik. A démonok legalább 3 méteresek; nagy fehér, tépett tollú szárnyaik vannak; vörös szeműek; 2 csavaros szarvuk van elől a fejükön; szőrzetük vöröses, de néhol látszódik a fehér húsuk; metszőfoguk -mint agyarak- kilátszódnak.
Onimaru: Csak ennyire telik?
A férfisün kezében egy árnyékaura jelenik meg, majd egy időben az összes démonon is, de ezt ismét csak a sünök látják. Inoru előrántja a katanáját, amin felcsap egy lilás-feketés láng, és azzal támad a démonokra.
Onimaru: Hagyd csak. Ezek túl szánalmasak ahhoz, hogy ketten támadjunk rájuk. *a démonok fele felrobban, amint Onimaru ökölbe szorítja jobb kezét*
Inoru: *elmosolyodik* Tudom Mester, de... nem tudok ellent mondani a vérontásnak...
Onimaru: Akkor rád bízom a másik felét. *leül egy sziklára* De aztán ne tartson tovább 10 másodpercnél.
Shiro: Inkább 10 óra lesz ez, mivel még jönnek....
Hirtelen még több démon jelenik meg.
Onimaru: *sóhajt* Akkor állj hátrébb. Nem szeretem, ha túl sokáig húzzák az időt.
Inoru megforgatja a Katanáját, mintha küzdene a démonokkal, s néhány lilás, villámszerű penge széthasítja a démonhorda felét.
Onimaru: Azt hittem már húzni akarod az időt.
Inoru: Nem szeretem én se, ha szórakoznak velem, Mester. *nekifutásból ront a démonoknak, majd mindegyikbe vág 2-2-őt úgy, hogy a hasánál átmetszi őket, és darabokra hullnak*
Onimaru: Te mondtad, hogy 10 óra lesz, mire végzel velük.
Shiro: Én mondtam, te figyelmetlen barom. *felemeli Inoru-t és őt a nyakánál*
Onimaru: Hmph. Még így is elég szánalmas vagy. *a démon fejébe áll 10 árnyéktű, ami Onimaru körül lebegett*
Inoru: Használd a.... fejedet... is... azért... ne csak a... kezed!!!! *beleállítja a katanáját a démonba*
Shiro látja, hogy mire készül Onimaru és Inoru. Onimaru: *csettint és a 10 árnyéktű robban Shiro fejében.
Shiro: Ilyen... nincs...
Azzal a fehér démon elengedi őket és összeesik. Onimaru félrerúgja Shiro-t, majd megigazítja a ruháját. A közelben a démonok megállnak és félve néznek Inorura és Onimarura.
Onimaru: *démonok felé fordul* Boo. *mondja egy elég hűvös hangnemben*
A démonok meghátrálnak…
Onimaru: Tűnjetek el, mielőtt meggondolnám magam.
Inoru: *feléjük fordítja a katanát* Nincs hely itt démonoknak... *hirtelen előbukkannak a szárnyai, majd erősen koncentrál*
Onimaru: Nos? Jobb, ha mentek. Nem tudom visszafogni a lányt.
Inoru: Nem mennek sehova... *csap a szárnyával egy nagyot, majd lilás, hegyes tollakat szór a maradék démonra és mindet a falhoz szegezi*
Onimaru: Na ezeknek annyi.*elsétál* Jó szórakozást.
Inoru: *Onimaru-val tart* Úgysem élnek sokáig... mivel angyal vagyok, a mérgük a saját vérem...
A tollakból feketés vér folyik le, s ez felégeti az összes démont hamuvá. Felsétálnak a lépcsőn, egyenesen vissza az irodába.
Inoru: Mester... ugyan kezdő vagyok még, de... a mostani kis összetűzésben jól alkalmaztam az új erőmet?
Onimaru: Fogjuk rá. De ne gyilkolj feleslegesen, ha az ellenfél nem méltó rá.
Inoru: De miért?
Onimaru: Mert nem méltók arra, hogy az erőnket pazaroljuk rájuk.
Inoru: Értem... Bár érdekes, hogy démonok fészkeltek be hozzánk akkor... ki volt ez a Shiro egyáltalán?
Onimaru: Fogalmam sincs.
Inoru: De... ki volt az a lány, akinek a bőrébe bújt? Ismerős volt valahonnan...
Onimaru: Az Aijin Tenshi név mond valamit?
Inoru: Rémlik. Harcos angyalként ismerem őt, de ő engem nem. Mivel... a nevemet nem árulhattam el sose senkinek.
Onimaru: Értem.
Inoru: Láttam őt Angyalföldön. Sokan mondják, hogy az egyik legjobb harcos, bár ebben időként kételkedtem.
Onimaru: Az biztos, hogy még rengeteget kell fejlődnie.
Inoru: *tölt egy csésze teát magának* Ki tudja, még újjonc volt, amikor én a seregben voltam. Ugyan nem nézték jó szemmel, hogy sötét angyalként, de kellett ember a háborúhoz.
Onimaru: Hallottam arról a háborúról.
Inoru: Oh?
Onimaru: Engem is azért teremtettek, hogy később abban a háborúban segítsek.
Inoru: ... a létezésedről nem tudtunk, Mester.
Onimaru: Mivel akkor nem kerültem még át abba a világba…
Inoru: S hogy kerültél hozzánk? Tudom, hogy ez nem interjú, de két világ között csak mi mehettünk át.
Onimaru: Megvannak a saját módszereim.
Inoru: Vagyis?
Onimaru: Ahol az előbb voltunk, ott tudok átmenni. De rengeteg energiámat veszi az átkelés.
Inoru: Csodálkozol? Nekünk is erő kell ahhoz, hogy átkeljünk.
Onimaru: Csak hogy annál a kapunál több erőt kell az embernek felhasználnia, hogy átkeljen.
Inoru: Lényegtelen. Ai-ra visszatérve. Akina említette, hogy őt keresed.
Onimaru: Igen.
Inoru: Meg akarod őt ölni?
Onimaru: Nem igazán.
Ai a nagyvárosban járkál egyedül... nem tudott aludni, nyugtalanította a rémálma.
A legközelebbi bárba betért, majd leült a pult elé.
Pultos: Jó estét ifjú hölgy, mit parancsol?
Ai: Csak sima narancslevet kérek, minden alkohol nélkül.
Pultos: *meglepődve* Alkohol nélkül? Biztos?
Ai: Persze.
Pultos: Rendben.... *megy, majd felszolgálja az italt*
Ai: Köszönöm...
Táncoslány: Üdv Szivi, látom újjonc vagy... nem akarsz táncolni?
A táncoslány hátranéz a két férfira, jelre várva. A két férfi bólint.
Ai: Táncolni, mint ők? Ugyan már... Csak egy italra jöttem, nem többre...
Az angyallány elindul a kijárat felé, de a kidobó nem engedi ki őt.
Ai: Elnézést, kiengedne?
Az őr még mindig nem engedi ki a lányt, s a két férfi is figyeli Ai-t. A táncos Ai mellé lép.
Táncoslány: Ha letáncolod az italodat, akkor kiengedünk.
Ai: Ha egy táncba kerül, megtenném, de sajnos lépnem kell... nem vetkőzöm...
Táncoslány: Gyerünk mááár... naaa... *ölelgeti és csókolgatja Ai-t*
Ai: Szálltál le rólam!! *ellöki magától a lányt* Mondom, nem vetkőzöm!!!
A két férfi elkezd mosolyogni és még mindig várnak türelmesen…
Táncoslány: Kérlek... olyan gyönyörű vagy... *átkarolja Ai-t*
Ai: *ismét ellöki magától a lányt* Értsd meg, hogy nem!! A testem nem valami tárgy, hogy csak úgy meg lehet kapni!
A két férfi kezd egy picit türelmetlen lenni, majd a táncos elővesz egy ostort, azzal Ai-ra csap és az leköti teljesen a lány kezét-lábát, majd csettint.
Táncoslány: Fiúk, tiétek a lány...
A két férfi feláll és Ai felé indul, közben ő próbál kiszabadulni. A két férfi elkezdi simogatni Ai-t, majd felállítják és elviszik egy zárt szobába.
Ai: Eresszetek el!
Férfi 1: Egy ilyen szépséget, mint te? Még mit nem.
Ai: Köszönöm a bókot, de... Mint említettem, nem vetkőzöm. Oldozzatok el, és senkinek nem lesz bántódása.
Férfi 2: Mindenre van megoldás. *előránt egy lőfegyvert és Ai-ra szegezi* Na gyerünk szivi, táncolj.
Ai: Ha eloldoztok, lehet róla szó...
Férfi 1: Habár...Nem fontos táncolnia. Nem gondolod? Elég, ha csak kielégít minket.
Férfi 2: Van abban valami, amit mondasz.
Ai: NEEEEEEE!!!
Azzal a két férfi letépi Ai felsőjét és nadrágját.
Ai: Abból nem esztek!
Az angyallány próbálja kiszabadítani magát, amikor belép a táncos hozzájuk…
Táncoslány: Fiúk, engem meg kihagynátok a muriból?
Férfi 1: Te is jöhetsz nyugodtan. A több élvezet csak jobb.
Táncoslány: Hihihi... *leül a férfiak mellé, s Ai elé* Látom, szabadulni próbál...
Férfi 2: Kevés sikerrel. *simogatja a táncoslány melleit*
Táncoslány: Minél jobban akar szabadulni, annál izgatóbb... Nyáááhh...
Ai: "Most kell szabadulnom...Még szerencse, hogy karmokat növesztettem.”
Ai próbálja kioldozni a kezét, közben az egyik karmával lassan vágja a kötelet. Az egyik férfi meghallja, ahogy Ai vágja a kötelet, és fegyvert szegez rá.
Férfi 2: Nem ajánlom.
Ai abbahagyja a kötél vágását, viszont meglát a mellette levő vázában egy pár rózsát, köztük egy feketét, azon megcsillan egy vízcsepp. A fekete rózsára merengve néz Ai.
Ai: „Nem, nem hagyatkozhatom rá, nem vagyok se dühös, se szomorú... Ha tudnám, hogy telihold van..."
Férfi 1: Mi az kislány? Csak nem megtetszett?
Ai: Megtetszett? Inkább vonz…
Eközben a báron kívül…
???: Mi az,hogy nem jöhetek be,he?
Testőr: Nincs belépőd, mellesleg a klub zárva van most egy ideig. A lányokat lefoglalták, köztük a mai újoncot is.
???: Ha nem engedsz be, a csillagos égig fogom rugdosni a kigyúrt segged!
Testőr: *felemeli az idegent* Ohh tényleg?
???: Tényleg! *gyomron térdeli a testőrt*
A testőr elengedi az idegent és a kezét a gyomrához kapja, majd az idegen a testőr hátára teszi a kezét.
???: Úgy néz ki nem a csillagok közé küldelek, hanem a föld alá ibolyákat szagolni.
A klubbot egyszer csak egy robbanásszerű zaj tölti be.
Férfi 2: Ez meg mi volt?
Férfi 1: Kimegyek és megnézem. *kimegy*
Ai: Fiúk, kérlek, mielőtt bármit tennétek velem... adjátok nekem azt a fekete rózsát... csak két szirmát enném meg...
Férfi 2: Elég fura egy lány vagy. Rózsát enni? *letép két szirmot a rózsából, majd Ai elé tartja*
???: Hé! Te vagy ennek a klubnak a tulaja?
Férfi 1: Csak a társtulaj. Miben segíthetek?
Eközben Ai bekapja a két szirmot, majd jól megrágja, s a szirom nedvét lenyeli, majd utána a szirmokat*
???: Az őrötök nem nagyon akart beengedni,úgyhogy kénytelenek lesztek egy újat keresni, mert ez már szó szerint a föld alól szagolja az ibolyát. És amit kérnék, az csak egy kis vodka.
Férfi 1: M-már is hozom.
Ai: Üdv... Fiúcska...
Férfi 2: Mi a....?
Táncoslány: ...én is ezt kérdem!
Férfi 1: Fiúk! Elintézni!
???: Ez az! Buli van Aprajafalván!
Ai: Akárki is vagy odakinn, itt is az van! *karmaival eltépi a kezéről a kötelet*
Férfi 2: *ismét fegyvert szegez Ai-ra*
???: Woohoo!!!
Férfi 1: Ez nem ember! Ez egy démon! AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!!!!!!!!!
A másik férfi Ai lábaiba lő… Ai felnyög, vérzik, de minden erejével szétvágja a kötelet a lábáról, és a férfinak ugrik kimeresztett karmokkal. Az áldozat felordít, a táncoslány pedig próbál elszökni.
Odakintről közben disco-s zene helyett már rock zene szól. A táncoslány kiér a szobából, ostorával a kezében, s elborzad azon, amit lát: a klub tele van a testőrökkel, akik félholtra verve fekszenek mindenütt…
???: Szervusz kis cica! Mit akarsz te azokkal a csúnya játékokkal?
Táncoslány: Semmi olyat, amit nem élveznél! *csap az ostorral egyet az idegenre*
???: *félreugrik* Na akkor táncoljunk!
Ekkor a táncoslányt az idegen sün megragadja, és a szobába repíti, átszakítva az ajtót. A táncos próbál kimenni, de valami hirtelen visszahúzza… Ai volt az… Ai a táncos felé hajol.
Táncoslány: Ne ölj meg, kérlek!!!
Ai: A gyilkolás nem az én területem... viszont ezt nem úszod meg...
A lányt a falhoz csapja és szétkarmolja az arcát, majd távozik az ajtón, két lábon. Ai visszaváltozik normálissá, viszont nem veszi észre, hogy ruhátlanul megy ki. Amint kilépett, a színpadon egy égszín kék sünt látott meg, aki éppen a kardján gitározik egy pörgős rock szám kíséretében.
???: Wohoo! Ez a kedvenc számom!
Ai: *elkezd köhögni* Ehh... hem... Üdv...
???: Szeva. Na mi pálya? Ugye nem te is bunyózni akarsz?
Ai: Én? Ugyan. Most intéztem el a cicababát akit bedobtál. És ahogy elnézem, te is buliztál...
???: Uhh...Ennyire visszafogtam volna magam? Pedig inkább berúgtam a szobába. Hát na! Nem akartak beengedni! Ekkora felhajtást egy üveg vodkáért!
Ai: ... Te... *beleszagol a levegőbe* alkoholt ittál volna? Nanee... *hátrál* Ugye te nem...? *magára néz, észreveszi, hogy nincs rajta ruha*…. ÁÁÁ! Franc, nincs felső rajtam! *eltakarja magát*
???: Nyugi van. Nem vagyok alkesz. Csak az egyik haveromnak kell. *leveszi az egyik őrről a felsőt, majd odadobja Ai-nak*
Ai: Köszi... *elfordul és felkapja* Amúgy, te ki vagy?
Yasumi: Szólíts Yasumi-nak. És előre leszögezem, nem szeretem, ha dirigálnak.
Ai: Ugyan, miért parancsolgatnék neked? Én is szabadlélek vagyok.
Yasumi: Mit tudom én… Csak úgy megjegyeztem.
Ai: Érdekes alak vagy... Hogyhogy erre jártál? A vodkán kívül persze.
Yasumi: Ez a hely volt a legközelebb az otthonomhoz.
Ai: Akkor nem is hallottad a sikításomat ezek szerint...
Yasumi: Miért? Mikor sikítottál?
Ai: Ehhe... letépték a ruhámat, láthattad... nem volt rajtam felső... Meg akartak erőszakolni.
Yasumi: *felemeli az egyik férfit, aki meg akarta erőszakolni Ai-t* Ez a pancser?
Ai: Igen, ő.
Yasumi: Ez még egy csirkét se tudna megerőszakolni. *bedobja a szobába, egyenesen a falnak*
Ai: Jó erős vagy, látom.
Yasumi: Ahhoz képest nincs akkora izmom,mint ezeknek az izomagyaknak.
Ai: Lényegtelen... amúgy ha bulizni akarsz, van még 2 ember, akit elintézhetsz...
A táncoslány előttük kúszik el, majd Yasumi a lány elé tapos.
Yasumi: Hova-hova?
Táncoslány: Közöd?
Yasumi: Van. Na húzz vissza, ahonnan jöttél.
A táncos utolsó erejével pisztolyt ránt és Yasumi-ra céloz, s meghúzná a ravaszt, de Yasumi a lány kezére tapos, akkora erővel,hogy a fegyver darabokra törik.
Yasumi: Nyughass.
Táncoslány: Soha. *az ostorhoz nyúl*
Yasumi: Akkor viszlát! *visszarúgja a szobába,de most ő is falnak csapódik* Na bazz. Most nem fogtam vissza magam.
Ai: ... kicsitsem vagy agresszív
Yasumi: Én agresszív?!
Az egyik őr éppen felállna, amikor Yasumi akkora lendülettel hajtja hátra a karját, hogy az nekiesik a bárpultnak. Ai félve néz Yasumi-ra és lassan hátrál a férfi süntől…
Ai: Igen, te
Yasumi: Pedig most nem is voltam az!
Ai: Ehhe... *megbotlik és a földre esik*
Yasumi: Na jó. Ha maradsz, maradsz. Ha jössz, jössz. Én léptem! *kisétál a klubból*
Ai: Várj! *hátul megfogja a lábát egy másik srác*
???: Ugyan a másik kettő vesztett, de én nem fogok...
Yasumi: *megfordul* Mi van már? *ránéz a srácra* Hé te!
A srác Yasumi-ra néz és démonná alakul, majd Ai-t a másik kezével is megragadja és belemar Ai-ba. A lány felüvölt fájdalmában. Yasumi a démonhoz sétál, majd a négyélű kardját előveszi és a démonba szúrja, ezáltal az porrá válik. Yasumi a kardot ezután a hátára csatolja.
Ai: Köszönöm, Yasumi...
Yasumi: Nincs mit.
A kék sün elindul a kijárat felé, majd Ai tart vele.
Yasumi: Mi az? Mégis inkább jössz?
Ai: Egyedül nem biztonságos... itt legalábbis
Yasumi: Szerintem ez nem egy veszélyes környék.
Elkezd esni lassan az eső a semmiből, de látni a csillagos eget, s felhő sincs...
Ai: Érdekes... esik az eső, pedig látni a csillagokat... ez nem szokványos eső...
Yasumi: *felnéz* Tök mindegy. Gyerünk tovább.
Ai: Te miféle szerzet vagy...? Démon? Csak ők olyan erősek, mint te!
Yasumi: Ha az lennék, arról tudnék.
Ai: Jut is eszembe, én be se mutatkoztam... Ai vagyok...
Yasumi: Szeretet? Szép név.
Ai: *meglepődve* Honnan tudod, hogy ezt jelenti?
Yasumi: Japán név. Mégis mit vártál? Nekem is japán nevem van.
Ai: Tudom, hogy japán, de... Nem sokan tudják a nevem jelentését...
Yasumi: Mivel errefele kevesen használnak japán nevet. Vagy ha azt is használnak, akkor csak heccből. Ráadásul még a szavak jelentését se tudják.
Ai: Kicsit sem nevetséges...
Yasumi: Ugye?
Ai: Jah...
Inoru: Érzem Ai... érzem, hogy itt jársz a közelemben...
Inoru felnéz a csillagos, esős égboltra, és elmosolyodik…
Folytatása következik…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
