Aijin Tenshi - Sírni tudnék

Egyszer kívántam a lehetetlent,
Megtörtént, de most elmúlt hirtelen.
Rád várok, a torony tetején éjjel...

Ne nézz most rám, ahogy most én rád,
Kórházba is kerültem, tűt szúrtak a vénán,
A sebhely megmarad, a fájdalom múlik tán.

Bármit tennék

Szólalni tudnék, mégsem merek,
Lépnék előre, de most már félek,
Sírni tudnék, könnyet ejteni érted,
Akár ezret, csakis érted,
De ezt sosem nem veszed észre...

A súlyát ennek sosem érzed....

Mindkettőnk sírna most,
Melyikünk szíve vérezne, nem tudom.
Két testvér, egy románc, ami tiltott.

Hiányzol, ezt mondanám,
Ha tehetném, csókomat adnám,
De nem vagy itt... nem tudnám...

Szólalni tudnék, mégsem merek,
Lépnék előre, de most már félek,
Sírni tudnék, könnyet ejteni érted,
Akár ezret, csakis érted,
De ezt sosem nem veszed észre...

Hallottál-e már angyalt sírni,
Igazából, tiszta szívből sírni?
Most fogsz egyet
Egy egész éjjel,
Megszakad a szíve érted.

Szólalni tudnék, mégsem merek,
Lépnék előre, de most már félek,
Sírni tudnék, könnyet ejteni érted,
Akár ezret, csakis érted,
De ezt sosem nem veszed észre...

Szólalni tudnék, mégsem merek,
Lépnék előre, de most már félek,
Sírni tudnék, könnyet ejteni érted,
Akár ezret, csakis érted,
De ezt sosem nem veszed észre...

Vagy ha észre is veszed...
Akkor érzed-e...?