Aijin Tenshi - Érthetetlenek

Megmagyarázhatatlan a félelem, amit érzek,
Sosem volt ilyen, és sosem hittem ilyenben
De most
Úgy érzem, hogy csak te menthetnél meg engem,
Csak te engem.

És senki sem érti, amit érzek veled,
Hogy ez a szerelem titok kettőnknek,
De tiltott édesség egyben,
Úgy érzem, hogy csak te mentenél meg engem.

Két szív szomorúan dobban,
És a távolság minket visszatart,
Nincs most az az erő
Ami megakadályozna ettől...

Érthetetlen ifjak
Gyászban lobbannak,
Mert szerelmük nincsen
Mégis titokban éreznek.
Érthetetlen ifjak,
Meneküljetek onnan,
Mert van szívetek,
Mégis titokban éreztek.

Napról napra érzem, magányos lettem rég,
Mint egy virág egyedül a mező közepén
Bár
Úgy érzem, hogy ennek így kell lennie,
Ennek így kell lennie.

Imádkozom minden nap az életünkért,
Hogy gyógyuljon be minden égő seb még,
Bár
Néha azt hiszem, hogy a gyógyír nincs meg,
És félek.

Két szív szomorúan dobban,
Egymást hiányolva,
Nincs most az az erő másban,
Ami tőled elszakítana...

Érthetetlen ifjak
Gyászban lobbannak,
Mert szerelmük nincsen
Mégis titokban éreznek.
Érthetetlen ifjak,
Meneküljetek onnan,
Mert van szívetek,
Mégis titokban éreztek.

Titokban éreznek régen,
És senki sem érti őket!
Ezek mi ketten vagyunk, vedd észre!
Kérlek fogd a kezemet,
Rohanjunk el innen,
A titok titok marad örökre,
Ami csak a miénk lesz!

Érthetetlen ifjak
Gyászban lobbannak,
Mert szerelmük nincsen
Mégis titokban éreznek.
Érthetetlen ifjak,
Meneküljetek onnan!
Mert van szívetek,
Mégis titokban éreztek,
Éreznek,
Éreznek!!

Megmagyarázhatatlan az érzés, amit irántad érzek,
Nem tudom már magam se, hogy mi ez
De
Most örülnék, ha mellettem lennél
És átölelnél...