Amethyst - Megkapott pillanat

�jszaka volt, s n�ztem a r�gi k�peket,
Felid�ztem az akkori �lm�nyeket.
Sokszor gondoltam r�tok, nem tagadom,
Hisz v�rtam, rem�ltem, hogy idel�togattok.
Az �lmom teljes�lt, de elm�lt minden perce,
Nem �rzi ezt semmi, csak egy �rz�s �s a k�pek.
Hi�nyoztok, mind, amint zen�ltetek,
S ahogy a k�z�ns�g szeretete �rad fel�tek.

Sz�l a dalotok itthon csendben,
Merengek egymagamban, s csak eml�kszek.
Pergetem a k�peket, pr�b�lom felid�zni
Amint egy�tt j�tszotok, de nem a r�gi.
�l�ben volt j� veletek, ott �s akkor,
De az a perc elsz�llt tova, elhagyott.

S mit ad Isten, r�bukkantam egy f�nyk�pre,
Amint a k�nyvecsk�mbe k�z�r�sodat v�sed.
S minderr�l nem tudtam, nem hittem volna,
Hogy err�l tudatsz �s lefot�ztattad.

Egy k�p csup�n, de j� n�zni s tudni azt,
Hogy nem feledt�l az �vek alatt.
Pedig azt hittem, csak ha szem�lyesen l�tsz,
Megl�tod: �n voltam r�gr�l az a kisl�ny...

Potyognak most a k�nnyeim, meghat�dtam...

...megkaptam a pillanatot,
Amire �vekig v�rtam...

Pedig...

Nem is k�rtem. Hanem
Te
Adtad.

Lehet hogy ez csup�n egy k�p,
De k�t embernek �r�k eml�k.
K�sz�n�m Nektek mindezt,
Rem�lem nemsok�ra zen�ltek itt
M�gegyszer.