Amethyst - Azt mondom, állj!!!

Amikor először megláttalak, már éreztem,
Hogy ebből tiszta sor nem lesz.
Aztán később bevallottad igazi érzelmeidet,
A kísértésnek ellent állni nem lehetett...

Először csak egy érintés,
Majd egy tüzes csók hoz közelebb még,
Nem volt semmi gond, ez csak a mi titkunk rég,
Vággyal teli pillantás,
Hirtelen szívdobbanás,
Most mégis mi a francra várunk már?

Amikor hozzámléptél, már gondoltam,
Hogy vége nem lesz ennek a dolognak.
Jó csajnak tartasz, de azt nem tudtad
Hogy valójában egy korcs fajta...

Előbb megszólalsz, hogy "szia,
Már téged nagyon vártalak" .
Válaszolnék, de nem akartam
És nem is nyitottam ki a számat.
Melegség karjaidban,
Elmúlik minden fájdalmam,
De egyszercsak előkerül a kés
És fegyvert szorítanak felénk.

Azt mondom, állj, állj, állj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Ha meg is szegnénk a törvényt,
A rács mögül veled együtt kiszöknénk!
Szólok neked: várj, várj, várj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Talán jobb páros is lehetnénk,
Csak ne törjük egymást szét...

Ez amolyan "se vele se nélküle" dolog,
Nem vagy velem és úgy érzem magam, mint egy drogos,
Csak az a gond, hogy ez nem játék, hanem egy ördögi kör
Amiből valahogy ki kell, hogy törj!

Azt mondom, állj, állj, állj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Ha meg is szegnénk a törvényt,
A rács mögül veled együtt kiszöknénk!
Szólok neked: várj, várj, várj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Talán jobb páros is lehetnénk,
Csak ne törjük egymást szét.
Azt mondom, állj, állj, állj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Ez a kin már szívből él
És szívja a vérünket még.
Állj, állj, állj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Ha meg is szegnénk a törvényt,
A rács mögül veled együtt kiszöknénk!

Azt mondom, állj, állj, állj,
Tudod jól, hogy ezt mindkettőnknek fáj!
Ha meg is szegnénk a törvényt,
A rács mögül veled együtt kiszöknénk!

Szólnak ránk: állj, állj, állj,
Innentől tudjuk, nincs visszaút már!
Ha meg is szegnénk a törvényt,
A rács mögül veled együtt kiszöknénk!

Ennek nem lesz vége már-már,
Egyszer vége lesz talán...

Állj... állj... várj...