Darkinga - Luxus és dráma

A látom a tévében:
A téma megint én lettem,
Kár hinnem, hogy ennek
Valaha vége lesz.

Pedig sztár én nem vagyok
És elegem van abból
Velem van tele a sajtó!

Csak élem az életem,
Az utcákon celebbé lettem
De mindez csak egy álom már!
Hétköznapjaim még élnek,
Rocksztár én nem lehettem,
De mindez csak képzelet ám!
Képzelet ám!

Játsszuk a luxust és a drámát!
A sok balhés bulajozást
Mindig rólunk szól a bulvár!
És itt csak a pénz beszélt
Mi pedig ezerrel szórtuk szét
Mert az csak holmi papír szemét!

A napi újság tele,
A popsztároknak nincs elege!
A sminkjük olvad a fényben,
Mint a jég tél végére,
A vigyoruk szinte
Hányingert kelt...

Szőkék, szexisek, kit érdekel?
Lényeg hogy a nap az övéké legyen,
Kezemben a zöld ropogós,
És csak remélem nem lesz több "csapó"!

A börtönben már ültem,
Szét is csúsztam ott rendesen,
Nem hittem, volna, hogy ez lesz!
Kijöttem, megtérültem
Bár templomba nem mentem
De a világot már más szemmel nézem!
Más szemmel nézem!

Játsszuk a luxust és a drámát!
Mióta nem ez vagyok már,
Egy hétköznapi figura vagyok, lásd!
Ugyanúgy eszek, sétálok,
A pénz számomra nem gond,
A lényeg: élek, ahogy én akarom!

Játsszuk a luxust és a drámát!
Miénk a legújabb Cadillac és Gucci
Csak hagyj már minket élni!

Játsszuk a luxust és a drámát!
Játsszuk azt, ami nincs is már!
Mutassuk azt, akik vagyunk igazán!!