Darkinga - Örök Időkre

Tíz évvel ezelőtt,
Gyermekként álmodtam egy szép jövőt,
S mára ez elfakult teljesen.
Ért ezer fájdalom azóta minket,
Hány könnyet ejtettünk el,
Mennyi csatát vesztettünk el?
Emlékezz csak ezekre,
Mégis itt állunk előtted.

Fogd a kezem erősen,
Ne ereszd el!!
Már meghalt minden reményem...
Fogd meg a kezem,
Még láthatod a fényt a szememben!

Újra és újra kérdem magamban,
Minek az élet, ha egyszer úgyis meghalsz?
Nem áll meg az idő vasfoga,
És nem is fog soha!
És mi mégis lejátszuk az egészet,
Angyal vigyázzon a lelkedre,
(Amíg nem csukod le a szemed)
Örök időkre!

Azóta változott minden,
A régi kör szétesett,
És egymástól vagyunk messze.
Az utcák neon fénye
Már súgja: egyedül nem lehetsz,
Ebben a káosz-világban elveszhetsz!

Fogd a kezem erősen,
Ne ereszd el!!
Már meghalt minden reményem...
Fogd meg a kezem,
Még láthatod a fényt a szememben!

Újra és újra kérdem magamban,
Minek az élet, ha egyszer úgyis meghalsz?
Nem áll meg az idő vasfoga,
És nem is fog soha!
És mi mégis lejátszuk az egészet,
Angyal vigyázzon a lelkedre,
(Amíg nem csukod le a szemed)
Örök időkre!

Fogd a kezem,
Mert a vihar közeleg!
Fogd a kezem erősen,
És ne ereszd el!
Fogd a kezem,
Hogy a holnapot éljük meg!!!

Újra és újra kérdem magamban,
Minek az élet, ha egyszer úgyis meghalsz?
Nem áll meg az idő vasfoga,
És nem is fog soha!
És mi mégis lejátszuk az egészet,
Angyal vigyázzon a lelkedre,
(Amíg nem csukod le a szemed)
Örök időkre!

Vigyázzon rád,
Örök időkre!
(Örökre!)
Vigyázok rád,
Örök időkre!

A vihar jöhet,
És már nem ez a lényeg...
Ne ereszd el a kezem,
Örök időkre...