Darkinga - Katonai rémálom

Álmodom a világháborút
Felnézek az égre, az rég borús,
Puskaporos körülöttem a levegő,
Szólnak: fogd a fegyvert és lőjj!

Most hogy az orvosi ágyon fekszem,
Nem látok és nem érzek semmit sem.
Csak azt érzem: géppel kötnek össze,
Ez nekem nem élet, vegyétek már észre!

Istenem, hozzád imádkozom,
Kérlek, hozd el a halálom!

Rémálmok gyötörnek engem éjjel,
S jön az orvos a gyógyszerrel:
Vedd ezt be és élni fogsz, jól,
Hidd el, még túlélheted ezt a kórt!

És az órák lassan peregnek,
Nyugtom sincsen ha felkelek,
De nekem nem kell több rémes perc,
Könyörgöm, szabadítsatok már fel!

Istenem, hozzád imádkozom,
Kérlek, hozd el a halálom!

Most, hogy a világ elhagyott,
Csak arra a pillanatra várok,
(Hogy)
Istenem, hozzád imádkozom,
Kérlek, hozd el a halálom!

A háború
Elvitte a látásomat,
Elvitte a szabadságomat,
Elvitte a családomat,
Elvitte a társaimat,
Elvitte mindenemet
Tönkretett engem
Ez nekem nem élet!!

Rémálom
Hogy nem élhetek,
Hogy nem remélhetek,
És hogy mérgeznek,
De nem ölhetnek meg,
Itt tartanak örökre,
Elvették a lelkemet,
Tőlem

Csak szabad akarok lenni
Végre!!!